A beszéd a nyelv használatának hangzó vátozata. A beszélő hangképző szerveinkkel hozza létre a beszédfolyamatot. A beszédhang létrehozásában részt vesz a tüdő, gégefő, hangszalagok, garat, orrüreg, szájüreg, fogak, nyelv, szájpadlás, íny.
A fonéma a nyelv legkisebb eleme, melynek jelentésmegkülönböztető szerepe van. Nyelvüknek 39 fonémája van. A beszédhang a beszéd legkisebb eleme.

Magánhangzók: Képzésükkor a levegő megrezegteti a hangszalagokat, tiszta zönge keletkezik ezért zöngehangoknak nevezzük, majd a szájüregben akadály nélkül kiáramlik.
Osztályozásuk:
I.: A nyelv vízszintes mozgása szerint.
- elöl képzett mgh-k (platális), magas mgh-k, teniszütő+párjai
- hátul képzett (veláris), mély mgh-k, autóját
II: A nyelv függőleges mozgása szerint.
- legalsó nyelvállású: á
- alsó nyelvállású: a, e
- középső nyelvállású: é, ö, o
- felső nyelvállású: i, ü, u
III: Ajakkerekítés szerinti.
- ajakkerekítéses hangok (labiális): o, u, ü, ö, a
- ajakkerekítés nélküli hangok (illabiális): i, e, é, á,

Mássalhangzók: Olyan beszédhangok, amelyek képzésükkor a levegő a szájüregben akadályba ütközik, kivéve a "h" hang, mert az a gégefőbe ütközik, ezért gégehangnak nevezzük.
Osztályozásuk:
I. A hangszalag működése szerint.
- Zöngés: lágyabb hangok: b, g, v, z, zs, gy, m, n, ny, l, j, r, dz
- zöngétlen: keményebb a hatása: p, t, k, f, sz, s, h, c, cs
II. Képzés helye szerint:
1.: ajakhangok
- két ajakkal képzett: m, p, b
- ajak-foghang: v, f
2.: foghangok
- elülső foghang: sz, d, t, n, z, dz, c, l, r
- hátulsó foghang: zs, s, dzs, cs
3.: ínyhangok, szájpadláshang
- elülső ínyhang: ny, ty, gy, j
- hátulsó ínyhang: k, g
4.: gégehang: h
III. Képzés módja szerint:
1.: zárhangok
- felpattanó: p, t, b, k, g ,d
- orrhangok: m, n, ny
2.: réshang: v, f, z, sz, s, zs, j, h
3.: zárréshangok: cs, gy, ty, c, dz, dzs
4.: pergőhang: r.