A jelző megjelöli alaptagjának, a jelzett szónak minőségét, mennyiségét, birtokosát, illetve utólag értelmezheti az alaptagban kifejezettet. A jelzős szerkezet alaptagja többnyire főnév, amely minden mondatrész szerepében állhat.
A jelző fajtái:
1. A minőségjelző az alaptagban megnevezett dolog tulajdonságát jelöli meg. Két fő típusa a minősítő jelző és a kijelölő jelző. A minősítő jelző megkülönböztető jellegű, ha egy ismertetőjegy hozzáadásával leszűkíti a jelzett szó jelentéskörét, de gazdagítja jelentéstartalmát. A kiemelő jellegű minősítő jelző a jelzett szó egy tulajdonságát emeli ki. Kérdései: milyen?, miféle?, mekkora?.
A kijelölő jelző jelentése jelzett szava jelentéskörét egyetlen egyedre vonatkoztatja. Kérdése: melyik?, hányadik? Pl.: A kecskeméti követ van itt. A minőségjelző általában nem egyezik meg jelzett szavával, nem veszi föl annak ragját és jelét. Pl.: kék virágot (nem pedig kéket virágot) stb. Csupán a főnévi mutató névmási jelző esetében van egyeztetés, ha közöttük áll a határozott névelő. Pl.: Ezt a lányt választom. A minőségjelző megelőzi a jelzett szót.
A minőségjelző szófaja:
- melléknév. Pl.: A zöld pulcsim kilyukadt
- melléknévi igenév. Pl.: A hulló cseresznyéket ettem meg.
- melléknévi névmás. Pl.: Bármelyik pillanatban megérkezhetnek a vendégek.
- főnév. Pl.: Elefántcsont palotát építettek.
- főnévi névmás. Pl.: Mindig ugyanazok a tanulók jelentkeznek.
- sorszámnév. Pl.: A 22. tételt húztam.
2. A mennyiségjelző az alaptagban megjelölt dolgot fejezi ki. Kérdései: hány?, mennyi?
A mennyiségjelző szófaja:
- számnév. Pl.: Negyed kettőre készen lesz az ebéd.
- számnévi névmás. Pl.: Valahány rablón volt maszk a bankrablásnál.
- melléknév. Pl.: Az összes foga ép még.
- mértéket, mennyiséget jelentő főnév. Pl.: Rendeltem egy mázsa szenet.
Alakja nem veszi fel a jelzett szó toldalékát, nem egyeztetjük, megelőzi a jelzett szót.
3. A birtokos jelző az alaptagban megnevezett személy vagy dolog birtokosát fejezi ki. Az alaptag a birtokszó, a jelző a birtokosszó. Kérdései: kinek a, minek a valakije, valamije.
A birtokos jelző rendszerint megelőzi a jelzett szót. A birtokos jelző lehet ragos vagy ragtalan, alaptagja viszont birtokos személyjellel van ellátva. Pl.: Ez a kettőnk titka.
4. Az értelmező jelző mindig alaptagja (az értelmezett szó) után áll, vele szám, viszonyrag, birtokjel, névutó tekintetében is megegyezik. Az értelmező jelző utólag értelmezi a jelzett szóban megjelölt dolgot. Egyik típusa tartalmi szempontból a minőség-, mennyiség-, illetve a birtokos jelzőnek felel meg, ilyenné át is alakítható: csízmát, pirosat (piros csízmát).
- A minőségjelzőnek megfeleltethető értelmező melléknév vagy melléknévi igenév és névmás. Pl.: "Láttam két nagy szemet, bogárzót" (József Attila)
- A mennyiségjelzőnek megfeleltethető értelmező számnév, számnévi névmás. Pl.: Vettem húst is, két kilót.
- A birtokos jelzőnek megfelelő értelmező -é jeles főnév vagy főnévi névmás. Pl.: A csapat, a miénk most jól állt. Az azonosító értelmezős szerkezet tagjai általában főnevek: tulajdonnév (István, a király), köznév, főnévi névmás vagy főnevesült névszó.
Az értelmező általában közvetlenül jelzett szava mögött áll, de beékelődhetnek szavak vagy tagmondatok is közéjük.