A közületi stílus: A törvényalkotás, a rendeletek, a közlemények és minden fajta hivatalos megfogalmazás nyelve.
Ezen a nyelven fordul az egyén a hatósághoz, a hatóság az egyénhez. Személytelenné válik ember és ember viszonya. A hivatalos iratok, közlemények célja a tájékoztatás.
Jellemzői:

szakkifejezések használata (az ügy elévül, az ügyész vádat emel),

bonyolult mondatszerkesztés (ismétlések, hivatkozások, utalások),

személytelenség (megszólítás: ügyfél, alperes).

Nemkívánatos tünetei:

a szavak zsúfolt, a megértést gátló használata,

az idegenszerű mondatszerkesztés, a határozott névelő elhagyása, a modoros kötőszóhasználat: miszerint, amennyiben, stb.

A társalgási stílus

Az élőbeszéd leggyakrabban használt stílusrétege. A társalgás közvetlen kapcsolaton alapul. A partnerek között kölcsönös az igény a gondolatok, érzések, akarati tényezők átadására és fogadására. A társalgási stílus mentes minden kényszertől. Ez a legoldottabb stílusréteg.
Főbb jellemzői:

a beszélgetés tárgya legtöbbször kötetlen,

tartalma tág,

a szavak, kifejezések használata, kiválasztása nem tudatos,

többet árulnak el a beszélőnek a témához és partneréhez való viszonyáról, mint más beszédhelyzetben,

rövid mondatok, viszonylag egyszerű szerkezetek,

nyelve gyakran érzelmekkel telített,

mentes a modoros, a hivatalos kifejezésektől.

A művelt társalgási stílus követelményei:

az emberi megbecsülésen és hagyományokon alapuló szabályok megtartása

odafigyelés és válaszadási kötelezettség

a szókészlet árnyalt használata, egyéni színezete

a mondatszerkesztés változatossága

az árnyalatokat is kifejező szórend alkalmazása.

A stíluskészség fejlesztése azért is fontos, hogy ösztönössé váljanak bennünk a művelt társalgás követelményeit. Ez a stílusréteg jellemez a legjobban.

A tudományos és a publicisztikai stílus

A publicisztikai stílus az újságírás, a rádió és a televízió nyelve. Feladata: a tájékoztatás a gazdasági-, a politikai- és társadalmi élet időszerű eseményeiről. Szándéka: a meggyőzés, a cselekvésre késztetés

Jellemző:

a kapcsolatteremtés az olvasóval,

az érzelmekre hatás szándéka,

pontos hely- és időmeghatározás (időszerű események),

személyek említése, kijelentéseik idézése.