A reneszánsz óta divat a szeretett hölgyek átkeresztelése. Ez a szokjs Petralcánál jelent meg eloször, aki egy ismeretlen not nevezett verseiben Laurának. Csokonai Vitéz Mihály 1797-ben ismerkedett meg Lillával, akinek a valódi neve Vajda Julianna. Egy jónevu kereskedo lánya volt, szülei nem igazán kedvelték a szegény költot.

Csokonai szerelmes versei három csoportra bonthatjuk, melyek összhangban vannak érzésvilágjval:

Az elso szakaszban a boldog szerelem hatása alatt ír. Ilyen versei peldául: "A pillanto szemek", "A boldogság", a "Tartózkodó kérelem". Ezek a versek rokokó stílusban, vagy anakreóni dalokként jelentek meg költészetében.

Az anakreóni dalok legfobb jellemzoje, hogy a dalok rövidek, és versformájuk az anakreóni sor. Ezek a dalok Csokonai Lillához fuzodo viszonyának kezdeti szakaszához tartoznak, gs elárulják, hogy ez a szerelem kölcsönös és boldog volt ("Lillámmal ülök együtt", "csókolódva tréfál"). Ilyen vers például "A boldogság" címu, melyben rendkívül optimista a jövovel kapcsolatban, úgy érzi, hogy a boldogsága örökké tart. Ezt az utolsó három sorban feltett megválaszolatlan kérdéssel fejezi ki.

A rokokó muvek -hasonlóan az anakreóni dalokhoz- rövidek, központi témájuk pedig a boldog szerelem, olykor a finom erotika. Leginkább a boldogság érzésének kifejezésére használta oket, ami akkoriban teljesen a hatalmába kerítette a költot. Az egyik ilyen köteménye a "Tartózkodó kérelem". Eredetileg ezt a verset még jóval 1795 elott írta egyik elozo kedveséhez, és csak késobb, tökéletesítés után sorolta be a Lillához írt muvek közé. A versbol - rövidsége ellenére - kitunoen érzodik a költo lángoló szerelme ("A hatalmas szerelemnek elemészto tüze bánt"). Rokokó motívumként (virágként) Lilla is megjelenik az elso versszakban ("gyönyöru kis tulipánt").
A költonek ez az állapota kb. 9 hónapig tartott. Ebben az idoszakban megpróbált állást szerezni, amibol el tudta volna tartani Juliannát. Tervei között szerepelt, hogy a keszthelyi Georgikonban professzor lesz, és egy tanári állást is megpályázott, de sajnos egyik elképzelése sem vált valóra. Közben szerelmét a szülei hozzáadták egy gazdag kereskedohoz.

Csokonait mély megrázkódtatással fogadta a hír, mely öszeomlatta reményeit. Még mindig szerelmes volt Juliannába, de szívét boldogság helyett a szomorúság és a magány kezdte betölteni. Ebben az idoszakban a költo lekivilágát leginkább "A reményhez" címu mu mutatja meg.

A vers tulajdonképpen a Lillához fuzodo szerelem történetét, a boldogság keresésének fázisait mutatja be. A reményt csak az elso és az utolsó versszakban szólítja meg és ez keretet alkot a történet leírása körg. Az életet egy allegórikus kép, egy kert helyettesíti. A változást az évszakok váltakozásához köti. Ezeknek a természeti elemelnek a választása a költo természet-imádatából adódhatott. A boldog szerelem leírását a második versszakban találhatjuk. A tavasz általi megújulás és Lilla viszonzot szerelme a költo boldogságát mutatja be ("Egy híjját esmértem örömömnek még: Lilla kezét kgrtem, S megadá az ég"). Élete, muvészete ebben az idoszakban - ugyanúgy mint a kert - felvirágzott. Az utána következo versszak éppen ellentettje a másodiknak: a tél képei a költo hanyatlását, szomorúságát mutatja meg. Szerelme férje is megjelenik negatív szereploként ("Régi jó világom Méltatlanra szállt."). Az utolsó versszakban a remény elvesztéséért könyörög, gs halálvágya is megmutatkozik. Ily módon állít párhuzamot a remény és az élet közé ("Amíg élek - remélek"). A vers utolsó soraiban lévo költoi felkiáltások a felfokozott lelkiállapotra utalnak. Ezek együtt úgy hatnak, mintha a mu az életcélját vesztett költo búcsúlevele lenne ("Kedv! Remények! Lillák! - Isten véletek!").

Csokonai szerelmi költészetének harmadik szakaszára nagy hatást gyakorolt Lilla szerelmének elvesztése. Az eddigi boldogsággal, játékossággal, szeretettel telt versei helyébe a térmeszetbe visszaforduló, magányossággal telt, elgondolkodtató muvek léptek. A versek strófaszerkezete is újszeru és bonyolult lett. Ebbol a szakaszból kerültek ki legértékesebb költeményei (pl.: A tihanyi ekhóhoz, Magánosság). Ezekben a muvekben halálvágya tükrözodik és önmagát sajnáltatja, ami értheto, ha átgondoljuk sikertelen életét.
Csokonai felvilágosodása szorosan összefonódott a fejletteb kultúrájú országokban már elavultnak számító stílussokkal: barokkal, a rokokóval, így sajátos, sokszínu, izgalmas változatokat hozva létre. Szerencsénkre összekapcsolódott szerelmi költészetével is, s olyan gazdag érzelmi töltést kapott amelybol igazi líra, nagy életmu született.