A népességi folyamatok fő jellemzője egy térségben a népesség számának változása, a születések és a halálozások számának alakulása, a be- és kivándorlás, valamint a népesség nem és kor szerinti összetétele.
A népesség száma
1784 és 1995 között a népesség számának növekedése nem volt egyenletes. A 19. század végére gyors népességnövekedés volt jellemző (a gazdaság gyors fejlődése, táplálkozás, az egészségügy és a műveltségi színvonal emelkedése). Az I. Világháború hatalmas emberveszteségét a trianoni határokon túlról menekülők pótolták. A két világháború a népesség némileg csökkent, mivel a születések száma kevés volt.
A II. Világháborúban 100 000 fővel csökkent a népesség száma.1953-55-ben a Ratkó-korszakban az abortusztilalom mesterségesen növelte a természetes szaporodást.
Az 1956-os forradalom következtében rövid idő alatt 200 000 fő hagyta el az országot.
A 60-as évektől folyamatosan csökken a népesség száma. Népességpolitikai intézkedésekkel próbálták egyensúlyozni (1967 - GYES), de ez hosszútávon nem járt sikerrel, a születések száma egyre csökken. 1981-ben több halálozás történt, mint születés, és ez a tendencia máig tart.
A bevándorlás a 80-as évektől egyre nagyobb, a kivándorlás nem jelentős.
Tsz = (Szül - Hal) + (Be - Ki). A Tsz a természetes szaporodást jelenti. Ha negatív, az természetes fogyást jelent.
A népsűrűség hazánkban egyeletlen. Legnagyobb az iparosodott területeken, mint például Budapesten, Győr-Moson megyében, közepes a mezőgazdasági területeken, például Bács-Kiskun, Szolnok, Somogy megyében, legkisebb a hegyvidékeken.
Nemzetiségek
Magyar: 96-97%
Német: Budapesten és környékén, Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom megyékbenSzlovákok: Békés, Komárom-Esztergom megyékben, Budapesten és környékén
Horvátok: Bács-Kiskun, Zala, Vas, Győr-Sopron megyékben
Szerbek: Bács-Kiskun, Csongrád megyékben, Budapesten és környékén
Szlovének: Vas megye
Románok: Hajdú-Bihar megyében, a határ mentén
Görögök, Ruszinok, Bolgárok, Ukránok
Cigányok: (400 000 fő) Budapesten és környékén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben
Magyarok a határon kívül:
Románia: 2 000 000 fő (Erdély, Székelyföld, határ mentén, keveredés a románokkal)
Szlovákia: 650 000 fő (Dél-Szlovákia, Csllóköz, határ mentén)
Jugoszlávia: 360 000 fő (Szerbia, Vajdaság)
Ukrajna, Kárpátalja, Kárpátok előtere: 180 000 fő
Szlovénia, Horvátország: kevés
Ausztria: bevándorlók és határváltozáskor átkerülők. (Burgenland)