Latin-Amerika nem földrajzi fogalom: Közép-Amerikát, a karib-tengeri szigeteket és Dél-Amerikát nevezzük így. Ez az elnevezés mindenképpen jogos, hiszen ma - néhány aprócska, angol nyelvű szigetét nem számítva - egész területén spanyolul, portugálul és franciául beszélő államok vannak. Brazíliában a portugál, Haitiban a francia, az összes többi latin-amerikai államban a spanyol a hivatalos nyelv. Ezeknek az országoknak az összterülete 22,8 millió km2.

Közép-Amerika gazdasági jelentőségét elsősorban az itt termelt mezőgazdasági termékek adják. Legjelentősebb a banán. Nagy az export, az ott élőemberek számára speciális banánszállító hajókat készítettek. A kávé, a cukornád, a kakaó és a dohány szintén fontos termény.

A legfontosabb ökológiai probléma az esőerdők irtása. Nagy a szegénység, és a nem megfelelő földművelés miatt hamar kimerül a talaj, új területekre van szüksége az ott lakóknak. A kiirtott erdő helye azonban hamar elsivatagosodik. A Föld oxigénszükségletének nagy részét az őserdők állítják elő, a kiirtása beláthatatlan következményekkel járhat. Az állatok is elveszítik az ilyen írtások során az élőhelyüket. Ökológiai problémát még hurrikánok jelentenek. Ezekről részletesen az A/5-ös tételben van szó.

Dél-Amerika országai energiahordozókban viszonylag szegények. Ez alól kivétel Venezuela. A Maracaibói-öbölben hatalmas kőolaj- és földgázkincs található. Ennek köszönhetően Venezuela a Föld jelentősebb kőolajbányászó országai közé tartozik. Más ásványkincsekkel is rendelkezik, azonban a kőolaj bányászatán kívül csak az aranyé a számottevő. Az Andok országai színesfémek érceiben igen gazdagok. Chile a Föld legnagyobb rézbányászó országa, és molibdénből is világgazdasági jelentőségű a kitermelése. Peru szintén jelentős bányászattal rendelkezik, számottevő cink-, ólom-, molibdén- és rézbányászata. Ezüsttermelésben csak Mexikó és az USA előzi meg. Bolívia ónércbányászata kiemelkedő. Suriname és Guyana bauxitbányászata jelentős.

Mezőgazdasági termények közül a kávé, a banán és a kakaó jelentős. Az andok legjelentősebb háziállata a láma, teherhordára használják, tejét, húsát fogyasztják. Dús bundájából szövetet készítenek.

A mezőgazdaságban az uralkodó a Peon-rendszer. Hatalmas földbirtokok vannak egy ember tulajdonában, így a többinek nincs földje, tehát vagy bérmunkát vállalnak vagy kibérlik a földet (a bér termény vagy pénz), ha nem tud fizetni több évre oda lesz kötve - monokultúra. Fejletlen olcsó munkaerő miatt nincsenek gépek.

Magyarország gépipara


A gépipar a magyar ipar legnagyobb értékét előállító és foglalkoztató ágazata. Fémeket késztermékké átalakító ipari tevékenység. Gépek, gépi berendezések, közlekedési eszközök, villamos gépek és készülékek, mezőgazdasági, háztartási, irodai gépek, távközlési és számítástechnikai eszközök, műszerek előállítása.

A gépipar az egész gazdaság fejlődésének alapja - állandósult, mindennapi tárgyaink a gépek. Magyarország gépipara szerteágazó. Már a II. világháború idején is voltak hasznos, jó minőségű termékek (Ganz, Tungsram, malom…).

A 1980-as években a gépipar nagyarányú átalakításokra szorult, megsínylette a szocialista országok összeomlását, nem volt elég szervezett, drágán termelt (azóta fellendülőben van, de mégsem érte el az EU elvárásait).

A korszerű gépipari ágazatoknak kisebb az energia- és az anyagigénye. Vannak olyan ágazatok, ahol a hazai és importált nyersanyagokból nagy értékű készterméket tudnak előállítani. Tudományos kutatásokat ösztönöz.

Szoros a kapcsolata a kohászattal, az öntödei iparral, de a legszélesebb kooperáció magán a gépiparon belül van (gépkocsigyártás - összeszerelés, minden alkatrészt máshonnan hoznak)

Tovagyűrűző hatás - a nagyobb gyárak kisebbekkel összeállva termelnek, ha növexik a termelés a nagy gyárban a beszállítók is többet lesznek kénytelenek termelni, de ugyanez igaz fordítva is, ha a nagy gyár elkezd haldoklani, akkor valószínűleg a kicsik is szenvedni fognak.

A háttériparban nagyobb szerepet kapnak a kis- és középüzemek - gyorsan képesek alkalmazkodni > elősegítik a vidék iparosítását és a foglalkoztatottság magas arányát
<>br A gépipar kevésbé környezetszennyező ágazat - a termelés hulladékainak nagy része újrahasznosítható.
Növexik a gépek száma - ezzel együtt a javítóágazatok száma is. Az igény mindig van a javításra, mert ami elromolhat az el is romlik.
A gépipar földrajzi elhelyezkedésére a munkaerőre való telepítés a legjellemzőbb Budapest - hajó, mozdony - a város biztosította a munkaerőt és egyúttal piac is volt A vidéki városokba - közlekedési csomópontokba a munkaerő miatt települnek
Egyes központokban a korábbi tradíciókra alapozva fejlesztették az ipart (Székesfehérvár - elektronika, Győr - motorok {Audi})
Nagyon különböző munkaerő-igényű a gépipar:

jól képzett, gyakorlott munkaerő (műszeripar) - korábbi ipari központok helyére kerül a telephely

tömeggyártás - könnyen betanítható szakmunkás (ill. robotok és az ellenőrzőszemélyzet)

Közlekedési eszközök gyártása
Személygépkocsi - Esztergom (Suzukiamiautónk), Győr (Audi), Szentgotthárd (Opel)
Alkatrész - Székesfehérvár
Motorok (személy és tehergépkocsi) - Győr
Autóbusz - Budapest, Székesfehérvár (Ikarus)
Alváz, sebességváltómű - Szigetszentmiklós
Vasút - Budapest és a nagyobb vasúti csomópontokban javítóüzemek vannak (Szolnok, Miskolc, Dunakeszi)
Híradástechnika, Számítástechnika - Budapest (a japán és délkelet ázsiai országok termékei nagyon versenyképesek a magyar árukkal) és Székesfehérvár
Vákuumtechnika, izzó, fénycső - Tungsram - a GE tulajdona - Budapest, Nagykanizsa Elektromos gépek és berendezések - Budapest, Pápa, Eger, Veszprém
Háztartási gépek - Jászberény (hűtő és fagyasztószekrények), Téglás (Hajdu mosógép…) Műszeripar - Budapest, Debrecen, Gödöllő
Mezőgazdasági gépek - Mosonmagyaróvár, Szolnok, Kecskemét
Golyóscsapágy - Debrecen
Fémtömegcikkek - Budapest, Bonyhád, Mosonmagyaróvár