A szeleket a felszín egyenlőtlen felmelegedése okozza (a meleg levegő felfelé áramlik, ezzel alacsonyabb nyomást hagyva maga mögött, ahova a légtömegek beáramlanak)
A szelet jellemzi:
Iránya (fokokban, vagy szélrózsával)
Sebessége (m/s, Km/h, csomó)
Nyomása (1 m2 felületre X Pa nyomást fejt ki)
Beaufort-skálán becslik a szélerősséget - 17 fokú tapasztalati skála
A szelek irányát módosítja a súrlódás, a Föld tengelykörüli forgásából adódó Coriolis-erő (északi félgömbön jobbra, a délin balra téríti ki repülő tárgyakat {ágyúgolyó})
A nagy földi légkörzés egy része a passzátszélrendszer
A nagy földi légkörzés okai:

napsugárzás energiája és övezetes megoszlása

a Föld tengelykörüli forgása

súrlódás

magashegységek

a felszín hőgazdálkodása

A nagy földi légkörzéshez tartoznak (részei):

Az egyenlítői keleti áramlás (a passzát légkörzés része)

A mérsékelt övi nyugati áramlás

A sarkvidéki keleti áramlás

Monszunszelek

Ciklonok és Anticiklonok

A troposzféra magas rétegeiben uralkodó nyugati szelek és futóáramlások

Az egyenlítő mentén alacsony, a 30. fok táján magas légnyomású terület öleli körül a Földet. A két öv között alakult ki a passzát szélrendszer, amely az eltérítő erő következtében az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti irányból fúj a térítők felől az egyenlítő felé. Egyenletes sebességű és erejű, iránya is alig változik (a hajósok szerették kihasználni a felfedezések korában). Az egyenlítőnél a passzátszelek összeáramlanak és felszállnak, emiatt gyakori a szélcsend. A le- és felszálló ágak a Nap évi járásának megfelelően észak-déli irányban vándorolnak (a termikus egyenlítővel együtt), ez meghatározza az évszakokat is.