A tömeg a testben lévő anyag mennyiségének mértéke. Egyforma tömegű testekre ugyanakkora gravitációs erő hat. Jele m, mértékegysége a kilogramm (kg).

A tömeg és a nehézségi erő között szoros kapcsolat van: a nehézségi erő egyenesen arányos a tömeggel.
Fontos összefüggés: a súly egyenlő a tömeg és a gravitációs gyorsulás szorzatával.
Tömegmérésnél az erők egyenlőségéből következtetünk a tömegek egyenlőségére.

Mérési szabályok:

A mérendő testet mindig a bal, a mérősúlyokat mindig a jobb serpenyőbe tegyük !

A mérősúlyokat mindig csipesszel fogjuk meg, hogy ne szennyeződjenek be !

Ha a mérleg leng, semmit sem szabad se rátenni, se levenni róla !

Arkhimédész törvénye és a felhajtóerő


Arkhimédész törvénye azt mondja ki, hogy a folyadékba vagy gázba merülő testre akkora felhajtóerő hat, amekkora a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlya (r*V*g).
Ha egy vízbe tett test sűrűsége nagyobb a folyadékénál, a test lesüllyed. Ugyanakkor ha a test sűrűsége a kisebb, a test úszni fog. Ha a két sűrűség megegyezik, a test lebeg.
Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész törvényének segítségével mérhetjük meg. Ha rendelkezésünkre áll egy ismert sűrűségű folyadék, akkor ismeretlen sűrűségű szilárd testet a folyadékba merítve, s megmérve a felhajtóerőt, kiszámíthatjuk a test térfogatát. Így tömegmérés után a sűrűség is kiszámolható.
Folyadékok sűrűségének mérésére szolgál az aerométer. a hosszúkás, belül üreges üvegtest alján viaszpecséttel ólomsörétet rögzítenek. Az aerométert különböző sűrűségű folyadékokba merítve, más és más lesz a felhajtóerő nagysága is. Így a merülés mélységéből az aerométer szárán lévő beosztás segítségével megállapíthatjuk a folyadék sűrűségét.
A Mohr-Westphal mérleget is folyadékok sűrűségének meghatározására használják. A mérlegkar végén függő üvegtestet a mérleg másik karján lévő nehezék pont kiegyensúlyozza. A mérendő folyadékba merítve a próbatestet az egyensúly megbomlik. Az egyensúly visszaállítására használt kis súlyok, a "lovasok" megadják a folyadék sűrűségét.