Egy adott anyag sűrűségén egységnyi térfogatú darabjának tömegét értjük. Egy anyag sűrűsége az anyag tömegének és térfogatának hányadosát értjük.
Jele: r. Mértékegysége: 1 g/cm a köbön = 1 kg/dm a köbön = 1000 kg/dm a köbön. Ezek az értékek a 4 Celsius-fokos víz sűrűségét jelentik.
Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész törvényének segítségével mérhetjük meg. Ha rendelkezésünkre áll egy ismert sűrűségű folyadék, akkor ismeretlen sűrűségű szilárd testet a folyadékba merítve, s megmérve a felhajtóerőt, kiszámíthatjuk a test térfogatát. Így tömegmérés után a sűrűség is kiszámolható.
Folyadékok sűrűségének mérésére szolgál az aerométer. a hosszúkás, belül üreges üvegtest alján viaszpecséttel ólomsörétet rögzítenek. Az aerométert különböző sűrűségű folyadékokba merítve, más és más lesz a felhajtóerő nagysága is. Így a merülés mélységéből az aerométer szárán lévő beosztás segítségével megállapíthatjuk a folyadék sűrűségét.
A Mohr-Westphal mérleget is folyadékok sűrűségének meghatározására használják. A mérlegkar végén függő üvegtestet a mérleg másik karján lévő nehezék pont kiegyensúlyozza. A mérendő folyadékba merítve a próbatestet az egyensúly megbomlik. Az egyensúly visszaállítására használt kis súlyok, a "lovasok" megadják a folyadék sűrűségét.


A tehetetlenség törvénye. A hatás - ellenhatás törvénye


A tehetetlenség törvénye Newton első törvénye.
Így szól:
"Minden egyes test, amennyiben magára hagyatik, megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását."
Ennek magyarázata: minden test megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását vagy nyugalmi állapotát, amíg más test nem hat rá.
A hatás-ellenhatás törvénye Newton harmadik törvénye:
"A hatással mindig ellentétes és egyenlő nagy az ellenhatás, vagy két test egymásra való hatása mindig egyenlő nagyságú és ellentétes irányú."
Ennek magyarázata: Ha egy A testre egy B test erőt fejt ki, akkor az A test is erőt gyakorol a B testre, mégpedig ugyanolyan nagyságút de ellentétes irányút.
A mindennapi életből is tudunk példákat meríteni a két fontos törvényre. Newton első törvényére: a kerékpárt állandóan hajtanunk kell, mert különben megáll. A harmadikra: a csillár lefelé húzza a mennyezetet, de a mennyezet is húzza fölfelé a csillárt.