Funkciói: a táplálék felvétele, keverése, lebontása emésztőenzimek segítségével egyszerűbb vegyületekké (tápanyagokká), a szükséges anyagok felszívása a keringésbe, végül a salakanyagok kiürítése. Így megállapítható hogy a táplálék tápanyag és salakanyagból áll. A szervezet számára hasznos anyagok a tápanyagok, amelyek szerves anyagokból, szénhidrátokból, fehérjékből, zsírokból, vitaminból áll illetve szervetlen anyagból áll, ami a víz és az ásványi sók lehetnek.

Emésztés típusai
A, sejten belüli: galléros ostoros sejtŕamőboid vándorsejtŕcélsejt
B, sejten kívüli: bélcsőben a férgektől…
C, testen kívüli: a megbénított állatba az egyes ízeltlábúak befecskendezik az emésztőnedveket, majd kiszívja a hasznos anyagokat.

A gerincesek tápcsatornájának felépítése
A táplálék az ajkakkal határolt szájnyíláson át jut a szájüregbe.
Fogazat: egynemű, ha, nincs pl.: halaknál. Különnemű a krokodiloktól.
1, teljes fogazat: (a 3 fogtípus jelen van) mindenevőknél gumószápfog és ragadozóknál tarajos zápfog építi fel az álkapcsot
. 2, hiányos fogazat (1 vagy több fogtípus hiányzik) pl.: kérőzők esetén az összes szemfog hiányzik, a rágcsálók esetében a szemfog hiányzik.
Fogtípusaink: szemfog metszőfog, kisőrlő nagyőrlő, bölcsességfog. Az aprítást 32 fog végzi (a tejfogak száma 20). Egyszer váltott fogazatunk van. A fogképlet: 2102, ha tejfogról van szó, illetve 2123, ha maradandó fogról van szó. A fog részei: korona, fognyak, gyökér, zománc, fogüreg (erek, idegek), foganyag (dentin).
A nyelv az ízlelés szerve, formálja a falatot és továbbítja a torok felé. A kétéltűektől jellemző. A nyelvcsonton eredő izmos szerv. Részt vesz a hangképzésbe.
A szájüregbe ömlik 3 pár nagy nyálmirigy (fültőmirigy, állkapocs alatti mirigyek és a nyelv alatti mirigyek) váladéka a nyál. Naponta 1-1, 5 liter nyálat termel, amely a táplálékban lévő szénhidrátokat bontja. Ugyanis amiláz enzimet tartalmaz, A nyál fertőtlenít, illetve a nyálkahártyát nedvesen tartja.
A nyeléssel a táplálékot tudatosan tudjuk továbbítani a nyelőcsőbe, bár ennek a folyamatnak csak az első mechanizmusa tudatos, a többi reflexszerű.
A torok a szájüreg hátsó szűkülete, benne 1 pár torokmandula van, ami nyirokszerv. Ezután a garatba juta a táplálék, ahol kereszteződik a levegő útjával. A garatba nyílik az orrüreg, a fülkürt, a nyelőcső és a légcső.
Nyelésnél a gégefedő porc lezárja a légcsövet. A nyelőcsőbe kerülő táplálékot perisztatikus mozgás szállítja a gyomorszájhoz. Ez a szakasz 25-30 cm-es. Kívül egy savós hártya borítja a kötőszövetet, amire a hosszanti és körkörös izom épül, erre befelé épül a kötőszövet majd legbelül nyálkahártya, borítja.
A nyelőcső a gyomorba torkollik a gyomorszájnál. A gyomorszáj kisebb adagokba fogadja be a táplálékot. A gyomor rekeszizom alat foglalhelyett. Egy kis és egy nagy görbülete van.a gyomort ferdeizomai vannak, ezek keverő mozgást produkálnak nagysága kb. 1, 5 dm3-es belső fala nyálkahártyával borított, amely gyomornedvet termel, ennek hatóanyagai: sósav, pepszin, ami oligopeptidekre bontja a fehérjéket. A sósav fertőtlenítő és fehérjealvasztó hatású, illetve aktiválja a pepszint. Naponta 2-2, 5 liter gyomorsavat termel a gyomor. PH-ja 1-2. a gyomorfalat ettől a savas jellegtől a mucin védi meg. Felszívó működése is van az alkoholt a víz egy részét és a sókat szív fel. A gyomortartalom minőségétől függően 1-3 órán belül a hátsó gyomorkapun át, ami egy szfinkter a patkóbélbe (nyombél) ürül ettől a pontól beszélünk középbélről.A gyomorig tart az ember előbele.
A patkóbélbe ürül a hasnyálmirigy váladéka a hasnyál: ami fehérjétŕoligopeptidekre enzime a tripszin, zsírtŕmonogliceridre+ zsírsavra enzime a lipáz, keményítőtŕ maltózra enzime amiláz, aminosavatŕcukorra+foszforsavra+szervesbázisra enzime nukleáz.A máj mellett található és arasznyi fehér szerv. Két része van egy külső elválasztású mirigy melyben a belső elválasztású mirigyek szigetszerűen, helyezkednek el ezt Langelhals- féle szigetcsoportnak, nevezik. Ez inzulint termel.
Ide kerül az epehólyagból a máj által termelt epe is. Az epe sűrű, zöldes-sárga, ezt a szín a hemoglobinbontása során adódik. Keserű folyadék, szerepe a zsírok cseppekre oszlatása, "emulgelálása", előkészítése az emésztésre. Az epe az epehólyagban tárolódik. Naponta 7dl epe termelődik, amely az epehólyagban tizedére sűrűsödik.
A máj szerepe az epetermelésen kívül a felszívott tápanyagok kémiai átalakítása speciális emberi anyagokká, illetve egyes tápanyagok raktározása. A homeosztázis fen tarása, vér alakos elemeinek, vitamin képzése. Jobb és baloldali lebenyből áll, kb. 1, 5 kilogramm tömegű mirigy. A lebenyek májlebenyékre osztódik, ezek májsejt-gerendákból áll, ezt a máj kapuér táplálja, ami a bélből tart ide. Itt a homeosztázis beállítódik, majd a központgyűjtő éren távozik a vér.
A következő bélszakasz a vékonybél, az itt termelt bélnedvvel, ami tartalmaz lipázt, maltázt, ami a maltóztŕ glükozra, erepszint oligopeptidettŕ aminosavra, nukleáz nukleinsavatŕ cukorra+foszforsavra+szerves bázisra bont. Itt fejeződnek be az emésztés kémiai folyamatai. A vékonybél belső, felszívó hámját csillagos hengerhám borítja, amelyet mikrobolyhos hengerhámnak nevezzük. Ez a mikrobolyhos szerkezet. A bélbolyhokat behálózzák az erek és nyirokerek. A mikrobolyhos szerkezet után a bélben a kötőszövet után helyezkedik el az izomréteg. Az izomréteg perisztatikus mozgást produkál.
A vékonybélből az emészthetetlen és salakanyagok a vakbél érintésével a vastagbélbe jutnak. A vakbél féregnyúlványa nyirokszerv.
A vastagbél megkezdése után az utóbélbe került a táplálék. A vastagbél három részből áll: vakbélből, remsebélből, végbélből. A vastagbél 1, 5 m hosszú. Részei: felszállóág, leszállóág és harántág. Perisztaltikája naponta 2-3 hullámú. A bélben van Coli baktérium, amely B-, K-vitamint készít. Az elpusztult baktérium a széklettel ürül. A lebontás már befejeződött, csak a híg béltartalom sűrűsödik be a víz és ásványisok visszaszívásával és kialakul a bélsár, ami a végbélbe kerül és annak gyűrűs záróizma által szabályozottan, kerül a külvilágba.

Az emésztőszervek leggyakoribb betegségei
A szájüregben a nyálkahártya és az íny gyulladásai a fogszuvasodás és a mandulagyulladás. A gyomorműködési rendellenessége a hányás, okai: a gyomor túlterhelése, mérgezése, fertőzések, egyéb betegségek tünete, nőknél korai terhességet jelenthet, túlzott idegesség. A gyomor nyálkahártya gyulladása a gyomorhurut, kimaródása a gyomorfekély, tüneteik: fájdalom, "gyomorégés". A fekély átterjedhet a nyombélre és okozhat perforálódást. Az epehólyagban, főként idősebb nőknél epekövek képződhetnek. A máj betegségei a vírusos eredetű májgyulladások és májzsugor (ezt mérgek okozzák). A gyomor- és a bélhurutokat különféle fertőzések okozzák, kísérőik: hányás, hasmenés, görcsös fájdalmak. Gyógyításuk diétával és gyógyszeres kezeléssel történik, lényeges az elvesztett folyadék és só pótlása. A "vakbélgyulladás" a féregnyúlvány gyulladása, feltétlen orvosi ellátást igényel. A székrekedés, okai: rosthiányos táplálkozás, mozgásszegény életmód, a székelési inger gyakori elfojtása, illetve idős kori lassuló bélműködés. Az emésztés szervrendszerében bárhol kialakulhatnak daganatos betegségek, leggyakrabban a gyomorban, májban és a vastagbélben.