Elemi idegjelenségek
Az idegrendszer elemi működését az ingerület keletkezése, vezetése és továbbadás jellemzi. Ezek a folyamatok a sejtmembrán működésével kapcsolatosak.A membrán áteresztő képessége szelektív, két oldalán töltéskülönbség(sejten belül+, kívül-),ez a különbség mérhető -90mV.A sejt belseje és külseje között mérhető feszültséget nyugalmi potenciálnak nevezzük.Oka:a Na+ és a K+ kationok, ill. a Cl- és a fehérje anionok egyenlőtlen megoszlása.Ezt a Na-K pumpa tartja fenn.A folyamat ATP igénye az aktív transzporthoz szükséges.A nyugalmi potenciál minden élő sejt tulajdonsága.Inger hatására elektromos impulzus következik be, a membrán depolarizálódik és belső fele 20-30 mV-tal pozitívabb lesz a külsőnél, és ezt hívjuk akciós potenciálnak.A folyamat során az inger hatására az idegsejt membránjának Na+ áteresztőképessége hirtelen többszázszorosára növekszik és a Na+-ok a sejtbe áramlanak.A gyors Na+ beáramlást késéssel a káliumionok kiáramlása követi.Ezután elindul a repolarizációs folyamat, amelyben visszaáll a membrán eredeti potenciálkülönbsége.Végül a Na-K pumpa segítségével a nátriumionok a sejtközötti térbe, míg a káliumionok a sejtbe szállítódnak. Ingerület vezetése:az elekrtomos impulzusok hullámsze- rűen terjednek tova neuron sejttest felől az axonvég felé.Az ingerület terjedése a csupaszmembránon folyamatosan elölrehaladó, míg a ve- lőshüvellyel rendelkező axonon ugrásszerű.Az ugrásszerű elölrehaladás oka, hogy az axon membránja a sejtközötti térrel csak a befűződések helyén érintkezik közvetlenül.Két sejt között a szinapszis szolgál az ingerület átadására.A szinaptikus résen keresztül az egyik sejtről a másikra ingerületátvivő anyagok szállítják az információt.Ezek a szinaptikus hólyagocskákban tárolódnak.Az elektromos impulzus hatására a hólyagocskák az axon membránján keresztül a szinaptikus résbe ürítik az ingerületátvivő anyagokat.Ezek hatása alapján két csoportra oszthatjuk a szinaptikus kapcsolatokat.Az egyik típus a serkentő szinapszis, amelyben az ingerületátvivő anyag az acetilkolin. A másik típus a gátló szinapszis, amelyben a g-amino-vajsav az ingerület átvivő anyag.

Az ember központi idegrendszere
Gericvelőből és agyvelőből áll.A gerincvelő a gerinccsatornában helyezkedik el.Kivülről 3 egymást követő réteg veszi körül, amely kötőszövetből felépülő vékony hártyák.A két belső hártya közötti rést az agyfolyadék tölti ki.Ez megvédi a gerincvelőt attól, hogy közvetlenül érintkezzen a gerinccsatorna csontos falával.A gerincvelő nem tölti ki a gerinccsatorna teljes hosszát, az ágyéki csigolyák szintjében véget ér.A gerincvelő nyaki, háti, ágyéki és keresztcsonti szakaszra tagolható.A gerincvelő keresztmetszetén két jól megkülönböztethető állomány található, a gerincvelő közepén a pillangó alakra emlékeztető szürkeállomány. Ennek mellső része az elülső, hátulsó része a hátsó szarv.A szürkeállomány közepén található az agyfolyadékkal teli központi csatorna.Az elülső szarvban főleg mozgató neuronokat találunk, a hátsó szarv sejtjei az intrneuronok.A szürkeállományt teljesen körül veszi a fehérállomány, amelyet a ki-és belépő gerincvelői idegek 3 részre osztanak.Elülső, oldalsó és hátsó kötegekre.Ezek fel-és leszálló idegpályákat tartalmaznak.A felszálló pályák a hátulsó és részben az oldalsó, míg a leszálló pályák az elülső és oldalsó kötegekben vannak. A központi idegrendszer másik fő része az agyvelő.A koponyacsontok belső felülete és az agyvelő felszíne közötti rést a 3 agyhártya és a köztük lévő agyfolyadék tölti ki.Az agytörzs mintegy folytatása a gerincvelőnek.Az agytörzs része a nyúltvelő .Elülső részén egymással párhuzamosan láthatók a fel-és leszálló pályák.Az agytörzs kiszélesedő középső része a híd.Rajta keresztül haladnak át az idegpályák, kisaggyal tart kapcsolatot.Az agytörzs legfelső része a középagy.A középagy maradéka, le-és felszálló pályák koordinálása, agytörzsi hálózatos rendszer.A kisagy az agytörzs mögött helyezkedik el, két egymással összefüggő féltekéből áll.Az agyvelőnek közvetlenül az agytörzs feletti szakasza a köztiagy. Előagyból fejlődik ki.Nagyobbik része a talamusz:érzőpályák utolsó átkapcsoló helye, alatta elhelyezkedik a hipotalamusz:Hormonális rendszer és az idegi működés központja.Az emberi agyvelő legnagyobb részét a nagyagy teszi ki.Ez jobb-és baloldali féltekére osztható.Felszínén tekervények és barázdák vannak.A féltekék belsejét a középen elhelyezkedő fehérállomány alkotja, amelyet kívülről a szürkeállomány rétege, az agykéreg vesz körül.A fehérállomány tartalmazza a fel-és leszálló pályákat, az agyféltekén belüli és az agyféltekék közötti összekötő pályákat.Az agykéreg szerkezeti és működési egységet képző sejtoszlopok jellemzők.

Az ember környéki idegrendszere
Az ember környéki idegrendszeréhez tartoznak a gerincvelői idegek.Mindegyikük egy hátulsó érző és egy elülső mozgatógyökérrel lép ki a gerincvelőből, majd egyesülve kevert idegekként hálózzák be elágazásaik az egész testet.Az agyvelő alapi felszínéről 12 pár agyideg lép ki.Az agyidegek közül egyesek csak érző, mások mozgató és végül és végül néhány mindkettőt tartalmazó kevert típusú ideg.A szervezet belső környezetéből érkező ingerületi folyamatok szabályozását ugyancsak a környéki idegrendszerhez tartozó vegetatív idegrendszer végzi.Működését tekintve két részre bontható:A szimpatikus és a paraszimpatikus rendszerre.A szimpatikus rendszerben a gerincvelő mellkasi és ágyéki szakaszából erednek a vegetatív rostok, a lebontás irányába tolódnak el az anyagcsere-folyamatok, szívműködés gyorsul, perisztaltika csökken, vázizomzat erei kitágulnak, vérnyomás nő, kémiai átvivő anyag az adrenalin és a noradrenalin.A paraszimpatikus rendszerben az agytörzsből és a keresztcsonti szakaszból erednek a vegetatív rostok, anyagcsere-folyamatok a felépítés irányába tolódnak el,szívműködés lassul, perisztaltika fokozódik, a zsiger erei tágulnak, vérnyomás csökken, kémiai átvivő anyag az acetilkolin.A vegetatív reflexfolyamaatok központi irányítását a gerincvelőben, az agytörzsben és a köztiagy hipotalamuszának területén találjuk.

Az idegrendszer mozgató működése
Az idegrendszer mozgató működése az izomműködés szabályozásában nyilvánul meg.Az izomösszehúzódást a simaizmokban a vegetatív neuronok, a harántcsíkolt izmokban a mozgató neuronok ingerülete váltja ki.Az ingerület a neuronok membránjáról az ideg-izom közötti szinapszisban tevődik át az izomrost membránjára, majd tovább a fehérjékből felépülő összhúzékony izomfonalakig.Egyetlen ingerre egyetlen összehúzódási folyamattal, izomrángással válaszol a harántcsíkolt izom.Gyors egymás utáni ingerléssel tartós izomösszehúzódás váltható ki.A harántcsíkolt vázizmok a szervezeten belül állandóan mérsékaelten összehúzódott állapotban vannak, ezt hívjuk izomtónusnak.A test vázizmainak tónusa a normális testtartást biztosítja a nehézségi erővel szemben.Az izomtónus a gerincvelői reflexen alapul.A bonyolultabb mozgások szervezése és irányítása végső soron az agykéreg működése alá tartozik.Az innen kiinduló két nagy mozgatópálya a piramisrendszer és az extrapiramidális rendszer.A piramis rendszer az akaratlagos mozgások irányítója, az extrapiramidális rendszer az automatizált mozgások szabályozója.A harmónikus mozgásokat e két rendszer működésének egysége hozza létre.A simaizmok és a harántcsíkolt izmok mzgását külső inger váltja ki, ezzel szemben a szívizom összehúzódásához nem kell külsö inger.A szív izomzata spontán ingerképzésre képes.Ingerképző sejtjei alkotják a szinuszcsomót és a pitvarkamrai csomót a szív falában.


Idegrendszer érzőműködése
Az idegrendszer érző működése során a bőr és az izom receptoraiból az érző neuronok a gerincvelőbe szállítják az ingerületet.Kisebb részük még a gerincvelőben mozgatóneuronokhoz kapcsolódik, többségük azonban az oldalsó és hátulsó felszállópályákon keresztül az agy felé tart.Többszöri átkapcsolódás után a talamuszon keresztül az agykéreg érző területeire jutnak.A látás érzékszerve a szem. Felépítésének központi része a szemgolyó, amelynek falát három burok alkotja.A legbelső a szem ideghártyája.Ez tartalmazza a fényérzékelő receptorokat.Közülük a pálcikák gyenge fényben működnek és fekete-fehér képeket szolgáltatnak.A csapok működése erős fényben intenzív, és velük láthatók a színek.A receptorok fényérzékeny fehérjemolekulái a sejt membránrendszeréhez kötődnek.A szembe érkező fény a szaruhártya és a rugalmas szemlencse fénytörő közegén keresztül érkezik az éleslátás helyére, az ideghártya sárga foltjára.A receptorokban keltett ingerületet a szem ideghártyájának érző neuronjai vezetik a látóidegbe, ahonnan az információ a nyakszirtlebeny kérgi látóközpontjába kerül.A hallás és az egyensúlyozás erzékszerve a fül.A receptorok a belső fülben találhatók.A hang hatására rezgésbe jövő levegőoszlop a külső füljáraton keresztül a dobhártyára, majd a rezgés a hallócsontocskák közvetítésével a belső fül folyadékterébe jut.A csiga folyadékrendszerének rezgése mozgásba hozza a receptor körüli vékony hártyákat, és a csigában az adott rezgésszámú hangoknak megfelelő helyen hozzányomódnak a hallás receptoraihoz.A sejtek nyúlványai a keletkezett ingerületet a hallóidegen keresztül a halántéklebeny agykérgi központjába vezetik.Az egyensúlyozás érzékelése a belső fül félkörös ívjárataban található receptorok ingerlésével váltható ki, a mindenkori testhelyzetnek megfelelően.

Emberi magatartás idegrendszeri alapjai
Az emberi magatartás idegrendszeri alapjai elsősorban az agykéreg működéséhez kötődnek.Az agykérég széli területeihez közel eső részeket együttesen limbikus rendszernek hívjuk.Működése többrétű, részben a vegetatív idegrendszer legmagasabb agyi központja, részben a magatartés érzelmi reakcióit szabályozza, valamint része van az emlékanyagok rögzítésében.A legmagasabb rendű agyműködés szerkezeti alapját az agykéreg oszlopos felépítése képezi.Az agykéreg oszlopos szerkezetében rögzülő emlékezeti anyag a külső környezet belső megjelenítésének fogható fel.Ezt úgy tekintjük, mint egy olyan modellt, amely az illető élőlény agyában a környezet leglényegesebb vonásait tükrözi.A gerincesek evolúciója során a modell egyre pontosabbá válik, a legfejlettebb majmokban és az emberben már maga a modellező is megjelenik, vagyis kialakul az éntudat.Az ember egyedfejlődése során a szociaizálódás folyamatában biológiai egyedből társadalmi lény lesz.Ezt, az eszközhasználat mellett elsősorban a beszéd teszi lehetővé.A beszédhangok segítségével sajátítja el a nyelvet, amellyel képessé válik az elvont gondolkodásra.A nyelv mint társas tevékenység lehetővé teszi az emberi kultúra felhalmozott értékeinek átvételét.Ezáltal cselekvő részesévé válik az ember a számára nélkülözhetetlen társadalmi folyamatoknak.

Idegszövet felépítése
Az idegszövet felépítésében az idegsejtek vagy másnéven neuronok és az ezeket körülvevő támasztósejtek vesznek részt.A környezetből az inger felvételét és ingerület formájában való továbbítását a neuronok végzik.Fő tömegüket a sejttestük képzi, melynek plazmájából rövidebb és hosszabb nyúlványok erednek.A rövidebbek a dentritek, amelyek rendszerint más neuronoktól veszik át az ingerületet és továbbítják a sejttest felé.Az axon a hosszabb nyúlvány, amely körül az idegzövet támasztósejtjei alakítanak ki egy védőréteget, a velőshüvelyt.Az így szigetelt axont idegrostnqak nevezzük.A sejtek között azokat a kapcsolódási helyeket, amelyeken keresztül az ingerület az egyik sejtről a másikra terjed szinapszisnak nevezzük.A külső vagy belső környezeti változásra bekövetkező válaszreakció a reflex.A reflex érző ága a receptortól az érző neuronokon keresztül a központba vezet, ahonnan a végrehajtásra vonatkozó információt a mozgató neuronek szállítják az effektorokhoz.