Idegrendszer érzőműködése
Az idegrendszer érző működése során a bőr és az izom receptoraiból az érző neuronok a gerincvelőbe szállítják az ingerületet.Kisebb részük még a gerincvelőben mozgatóneuronokhoz kapcsolódik, többségük azonban az oldalsó és hátulsó felszállópályákon keresztül az agy felé tart.Többszöri átkapcsolódás után a talamuszon keresztül az agykéreg érző területeire jutnak.A látás érzékszerve a szem. Felépítésének központi része a szemgolyó, amelynek falát három burok alkotja.A legbelső a szem ideghártyája.Ez tartalmazza a fényérzékelő receptorokat.Közülük a pálcikák gyenge fényben működnek és fekete-fehér képeket szolgáltatnak.A csapok működése erős fényben intenzív, és velük láthatók a színek.A receptorok fényérzékeny fehérjemolekulái a sejt membránrendszeréhez kötődnek.A szembe érkező fény a szaruhártya és a rugalmas szemlencse fénytörő közegén keresztül érkezik az éleslátás helyére, az ideghártya sárga foltjára.A receptorokban keltett ingerületet a szem ideghártyájának érző neuronjai vezetik a látóidegbe, ahonnan az információ a nyakszirtlebeny kérgi látóközpontjába kerül.A hallás és az egyensúlyozás erzékszerve a fül.A receptorok a belső fülben találhatók.A hang hatására rezgésbe jövő levegőoszlop a külső füljáraton keresztül a dobhártyára, majd a rezgés a hallócsontocskák közvetítésével a belső fül folyadékterébe jut.A csiga folyadékrendszerének rezgése mozgásba hozza a receptor körüli vékony hártyákat, és a csigában az adott rezgésszámú hangoknak megfelelő helyen hozzányomódnak a hallás receptoraihoz.A sejtek nyúlványai a keletkezett ingerületet a hallóidegen keresztül a halántéklebeny agykérgi központjába vezetik.Az egyensúlyozás érzékelése a belső fül félkörös ívjárataban található receptorok ingerlésével váltható ki, a mindenkori testhelyzetnek megfelelően.