Funkciója: szervezet támasztása és védelme illetve a testalak meghatározása, a mozgás segítése. A vázrendszer mezoderma és ektoderma eredetű. A vázrendszer lehet külső váz és belső váz.

Külső váz: a, csak védelem a funkciója, pl.: a szivacsoknál, az egysejtűeknél, csalánozóknál, csigáknál. b, mozgás segítése a fonkciója pl.: a kagylóknál, az ízeltlábúaknál. Belső váz: a, gerinchúr megjelenése pl.: előgerinchúrosoknál, fejgerinchúrosoknál. b, porc-és csontváz a gerinceseknél

Váz fajtái:
a, Kitinváz:
Felszínem megvastagodott kitinváz, amelyet a hámréteg termel kitinpikkelyből, épül fel, amelyet egy kitinhártya fed. Mivel ez egy szilárd anyag, így időszakonként az alátt levedli ezn a folyamat hormonhatással együtt játszódik le. Ízeltlábúakra jelemző.

b, Gerinchúr:
A gerincesek belső vázrendszerének előzménye,így differenciálódással gerincoszlop fejlődik belőle. Alapállományába chordaszövet található, ami csillag alakú sejteket tartalmaz. A szövet víz tartalma magas.

c, Csontvázrendszer:
203-205db csont, izületek, porcok és járulékos képletek -csontvelők (fehér és vörös), csonthártyák és szalagok- alkotják.

Alak szerint a csontok
Hosszú, csöves csontok (combcsont, sípcsont, felkarcsont), lapos csontok (lapocka, a koponya falcsontjai, mellcsont), szabálytalan alakú csontok (csigolyák), aprócsontok (ujjpercek, hallócsontocskák).

A csontok összetevői:
Mindencsontot csonthártya borít, ami erekben és idegekben gazdag. A lapos csont tömör csontállományból áll, míg a csöves csont kívül szivacsos állományból benne vörös csontvelő, míg belül velőüregből áll, ahol zsírszövetben gazdag sárgacsontvelő van.
Összefoglalva a csontszövet szerves és szervetlen állományból áll.
A csontok összeköttetései
Folyamatos:
1, összenövéssel, pl.: medencecsont képződése (csípő-, ülő-, szeméremcsontból)
2, varratokkal (az agykoponya csontjai között)
3, porckorongos: gerincoszlop csigolyáit kötik össze

Ízületes
Porckorongos csontvégek, összekötésére szolgál. Laza vagy mozgékony ízületek: Az ízesülő csontvégek között 1, 2 vagy több irányú elmozdulás lehetséges, de vannak feszes izületek is. Egytengelyű izület van, pl.: az ujjpercek között, kéttengelyű izület a csukló, soktengelyű gömbizület a váll- és a csípőizület.
Merev ízület: Porcokkal: a bordák és a mellcsont esetében
Szalagokkal kapcsolódnak: a térdizületben a sípcsont és szárkapocscsont Ízület felépítése: Az ízesülő részeket izületi szalagok kötik össze, ami tömöttrostos kötőszövetből áll és ezért nem tud elszakadni, hanem a csontból egy darabot tép ki. Izülettitok tartalmazza az izületnedvet, ami az elmozduló felszínek sikamlóságáért felelős mucinózus anyag.
A fej váza
Az arckoponya csontjai:
Állkapocs (egyetlen, ami izületekkel mozog), a felső állcsont (ezekben van a fogmeder, benne a fogazatrács), járomcsontok, páros orrcsontok, páros könnycsontok;
a szájpadlás csontjai: nyelvcsont, hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel);
az agykoponya csontjai: homlokcsont, páros ékcsontok, páros halántékcsontok, páros falcsontok, nyakszirtcsont (kerek nyílása az öreglyuk, ezen át kapcsolódik a gerincvelő és az agyvelő).


Tengelye a gerincoszlop, ezt csigolyák alkotják: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 3-5 farkcsigolya (a két utolsó egységes csonttá forrtak össze).A csigolyák anatómiája: a csigolya áll tövisnyúlványból, harántnyúlványból, csigolyatestből ,amelynek nagysága lefelé nő illetve csigolyalyukból, amibe a gerincvelő fut. A háti csigolyákhoz 1-1 pár borda kapcsolódik, melyek elől a mellcsontba porccal kapcsolódnak. Az alsó két pár szabadon álló lengőborda.

A végtagok váza
Függesztőövekre és a szabad végtag vázára oszlik. A felső végtag függesztőöve a vállöv, csontjai a lapocka és a kulcscsont. A felső szabadvégtag váza a felkarcsont, alkatcsontok (singcsont és orsócsont), kéztőcsontok, kézközépcsontok és ujjpercek. Az alsó végtagot a medenceöv függeszti, ennek csontjai: a medencecsont és a keresztcsont. Az alsó szabadvégtag váza a combcsont, a térdkalács, sípcsont, szárkapocs, lábtőcsontok, lábközépcsontok és ujjpercek.

A vázrendszer leggyakoribb sérülései:
Az izületek rándulása és ficama Rendellenes irányú erős mozgás hatására a csontvégek eltávolodnak egymástól, miközben az izületi tokok és szalagok sérülhetnek, ennek következményei: fájdalom, bevérzés, duzzanat, mozgásképtelenség. A rándulást követően a csontok visszatérnek eredeti helyükre, a ficamnál rendellenes helyen rögzülnek, így az izület torzul. Ezeket orvosnak kell ellátnia, utókezelése: borogatás, pihentetés, fájdalomcsillapítás.

A csontok repedése és törése
A törések fajtái: "zöldágtörés", fedetttörés, nyílttörés. A törés lehet egyszerű és komplikált szilálktörés. Elsősegélyként a sérültet, illetve a törött csontot nyugalomba kell helyezni, a nyílt törés körül a bőrt megtisztítani és fertőtleníteni.

Vázrendszeri betegségeink
Főként gyermekkorban D vitamin hiánya okozhat Angol kórt. Idősebb korban, főleg nőket érint a csontszövet degenerálódása, a csontritkulás, meszesedése következményei törések. A csontvelők rosszindulatú elfajulása a leukémiát okozza, fiatal és idősebb korban is.

A vázizomzat
A mozgás aktív szervrendszere. Aminek két fajtáját ismerjük a belső mozgást, ami a sejten belüli mozgást vagy pedig a szerveken belüli mozgást jelenti, illetve a külső mozgást, ami a helyváltoztatásban nyilvánul meg. Ezt a mozgást izmokkal, plazmanyúlvánnyal lehet előidézni.
A plazmanyúlvány: a, ideiglenes: állat állábat növeszt ehhez az állat a benne lévő aktin és miozin képleteket, alkalmazza.
b, állandósult: ostor 9 duplett tubulusból áll és 2 singlet tubulinból áll. Ezzel a szerkezettel ostor és csilló építhető fel.

Izomozgás:
A, sejtes szervezésű: sejtizom, hámizomsejt(csalánozók esetében)
B, szövetes szervezésű: Simaizomszövet gyűrűsférgeknél, harántcsíkoltizom-szövet gerinceseknél.
A csontokon eredő és tapadó izmok összehúzódása és elernyedése biztosítja a mozgásokat. A test tömegének kb. 40-45%-a a vázizomzat, de mennyisége függ az életkortól, fejlettségtől és edzettségtől (így befolyásolható). A vázizomzat meghatározó szövete harántcsíkolt izomszövet. Az izmokat erek és idegek szövik át, az erek az anyagcserét, az idegek a működtetést biztosítják

. Az izmok alak szerint
Orsó alakúak végtagok izmai esetében --ín (eredés)- izomhas- ín (tapadás)-Lapos izmok a mellkasnál a törzs izmai esetében
Körkörös izmok-szfinkterek-- testnyílások körül vannak). Az izmok általában csoportosan működnek, e szerint vannak hajlítók és feszítők, emelők és süllyesztők, közelítők és távolítók, csavarók és forgatók.

Az egyes testrészek fontosabb izmai
A fejen: A szemmozgató, rágó és nyelőizmok, a nyelv mozgásait és az arckifejezéseket biztosító mimikai izmok vannak. A nyakon: A fej forgatását, hajlítását végzik. A törzsön: A testtartást, a törzs hajlítását, forgatását és a mellüreg tágítását-szűkítését végzik, a mellüreg és hasüreg között van a törzs belsejében a rekeszizom. A végtagokon: Hosszú, orsó alakú izmok, a kézen kisebbek, finomabbak, biztosítják a végtagmozgásokat, a lábizmok az állást is.

Dinamikus izommunka
Ami ismétlődő összehúzódásból, majd elernyedésből áll, ezzel az izom szinte pumpálja saját ereiben a vért, így a működő izom vérellátása javul, ezt szolgálja az is, hogy erős fizikai munkában, az izomban tágulnak az erek, nő a teljesítménye és a légzés frekvencia, a pihenő izmok erei viszont szűkülnek.

Statikus izommunka
Egyszeri összehúzódást követő, hosszantartó feszült állapot (álldogálás, illetve nehéz tárgyak cipelése), az izom erei leszorítódnak, a rossz vérellátás pedig munkaképtelenséget okoz.